Ez az eredmény arra utal, hogy az egyéb kezelések mellett figyelni kell az esetleges depresszióra is, amelynek kezelésével csökkenthető az akut exacerbáció előfordulásának kockázata is. Egy másik tanulmány a refluxbetegség és a COPD összefüggését tanulmányozta, azt, hogy a reflux milyen hatással van a COPD-s betegek egészségi állapotára. A vizsgálatban a COPD heveny fellángolása 2-szer olyan gyakran fordult elő a refluxos betegek között, mint a nem refluxosok között. A klinikai megfigyelések azt is sejtetik, hogy nem a COPD kezelésére szánt egyes gyógyszerek ronthatják, mások javíthatják a COPD lefolyását. Ma az egyik leggyakrabban használt készítmények a világon a statin típusú koleszterincsökkentők. Nem csoda hát, hogy a kutatók kíváncsiak voltak, hogy a statinok befolyásolják-e a COPD-s betegek túlélését. A vizsgálatba norvég orvosok 854 olyan COPD-s beteget vontak be, akik hirtelen állapotrosszabbodás miatt kerültek be a kórházba. A csak inhalációs kortikoszteroidot kapó betegek csoportjában 25%-kal, a csak statint szedő betegek csoportjában 31%-kal csökkent a halálozás kockázata a vizsgált időszakban.
Az elhunytak 63%-nak (43/68), illetve a hazabocsátottak 41%-ának (34/82) volt alapbetegsége (p=0, 0069). Meg kell jegyeznünk, hogy a kardiovaszkuláris betegségben szenvedők esetében szignifikánsan nagyobb a halálozási rizikó (p<0, 001), amennyiben SARS-CoV-2 vírussal fertőződtek. Az elhunytak 16%-ának (11/68), illetve az elbocsátottak 1%-ának (1/82) volt másodlagos fertőzése (p=0, 0018). A két csoport laboratóriumi leleteiben szignifikáns különbség mutatkozott fehérvérsejtszám, abszolút lymphocytaszám, thrombocytaszám, albumin, totál bilirubin, karbamid, kreatinin, myoglobin, kardiális troponin, C-reaktív protein (CRP) és interleukin-6 (IL-6) tekintetében (1B ábra). Vizsgálatunk során elemeztük az elhunytak túlélési idejét. A betegség kialakulásától a halál időpontjáig a túlélési idő eloszlása két csúcsot mutatott, az első csúcs kb. 14 napnál (22 eset), a második kb. 22 napnál (17 eset) volt (1C ábra). A halál okát is elemeztük. A 68 halálos esetet vizsgálva 36 beteg (53%) légzési elégtelenség, 5 beteg (7%) szívizom károsodás kapcsán bekövetkezett keringési elégtelenség, 22 beteg (33%) pedig légzési és keringési elégtelenség miatt halt meg.